A pénz mágiája

 Szerző: Sue Patrik katerória: Uncategorized szólj hozzá

Térjünk ki  néhány gondolat erejéig  a pénzhez.

A főniciaiak óta életünk egyik legfontosabb meghatározó eleme. Beszélhetünk spiritualitásról, meg szeretetről, becsületről : ha az ember gyomra korog, ha nincs fedél a feje felett, bizony minden mást felülír az, hogy pénzt kell szerezzen, hogy a megélhetését biztosítsa és maga és a család számára a betevőt megteremtse.

És hogy mennyi az éppen elég? Kinek , mikor mennyi.

Hogy miért írom így? Mert az ember mindíg többre vágyik. A híd alatt arról álmodik, hogy legalább egy pár négyzetméteren élhessen és legyen fedél a feje felett. Ha már eljutott idáig, akkor jó lenne még egy szoba…..aztán autó, …

El sem hisszük, mennyi élményt, benyomást, kellemes és kellemetlen tapasztalatot szerzünk a pénzzel kapcsolatosan kora gyermekkoruktól. Ezek a tapasztalatok  és a hozzájuk tartozó érzelmek meghatározóak. És az  is , hogy  milyen vagyoni helyzetbe születünk bele, az az egész életünkre rányomja a bélyegét.

Aki  gazdag családba születik, megszokja, hogy mindíg mindenből a legjobb áll rendelkezésére, természetes, hogy az embereket használja céljai elérésére, nem kell megküzdenie semmiért sem: egy csettintésére a világ a lábai előtt hever. Hány szegény ember irigykedve nézi őket, amint luxus autójukkal, a legújabb divat szerint öltözve száguldanak a luxushotelek felé…

Vagy éppen a pszichiáterükhöz…Nincs kihívás, nincs motiváció az életükben: így nem fejlődnek. És ami nem fejlődik, az meghal.Először a lélek, aztán a test…Nem véletlenül lesznek alkohol-drog-szex-játékfüggők…

És akkor a szegények gyerekei miért szenvednek  ugyanolyan  függőségben ? Nekik aztán lenne elég álmuk, motivációjuk!

Meghatározó, hogy mit láttunk a családban: ki hogy szerzi a pénzt és azt hogy becsüli meg. Nagyon sok olyan család van, ahol  a bibliára  hivatkozva a pénzt a bűnnel párosítják: “aki gazdag, az biztos, hogy nem becsületes úton szerezte a pénzét”. Vagy a szegény munkás családok tagjaitól azt halljuk: a pénzt csak izzadtságos munkával, keserves áldozatok árán lehet megszerezni. Hány olyan embert ismerünk, aki jó képességű, ügyes üzletember. a nulláról vagyonokat  hoz létre, amit aztán  pont oly könnyedén veszít el…és ezt a hullámvasutat járja egész életében…

Számtalan “gondolatmegváltoztató” könyvben, tréningen hallottam, hogy ezeket a mondatokat hogyan kell átírnunk ahhoz, hogy az életünk megváltozzon.

De itt jön a családállítás: én akarhatom a változást, vizualizálhatom, hogy dől hozzám a pénz, gazdag vagyok (egyrészt, ha szegény vagyok, akkor hogy képzeljek el egy olyan érzést, amiben még sosem volt részem…), ha a család lelke ezt nem engedi meg. Igen! Minden embernek( még az árváknak is van családja!) . És a családnak lelke van. Most ne minősitsük, hogy milyen. Ha a család lelke szegény, és a történelem során folyamatos veszteségekkel kellett megküzdeniük, akkor nem fogja jó szemmel nézni, hogy én gazdag legyek.Ugyanúgy, ha egy olyan családba születek, ahol mindenki csak csalással, rablással szerezte a pént, akkor , ha nem akarom, hogy a család kitagadjon, én is ezt fogom tenni.Annak dacára, hogy TUDOM, hogy ez így nem becsületes…Lásd a sziciliai maffiát… Mindaddig, amíg meg nem hajolok a sorsuk előtt és engedélyt nem kérek arra, hogy másképp csinálhassam.

meghajlas

Azt mondod:ha ez ilyen egyszerű lenne, miért nem teszik ezt az emberek?

Egyrészt, mert a lelkük még nem érett meg rá…másrészt, el sem tudják hinni, képzelni, hogy életüket őseik anayagi helyzete milyen mértékben befolyásolja.És mennyire fontos az alázattal, tisztelettel való adózás feléjük!

Tanulmányaim során találkoztam egyszer egy olyan pénzzel kapcsolatos állítással, ami egy életre beégett a lelkembe.

Az állító egy harmincas éveiben járó férfi volt, akinek a vállalkozása, egy generációkról generációkra örökölt vállalkozás a csőd szélén állt.

Kérdése a következő volt:-miért nem engedem meg magamnak a gazdagságot, a pénz áramlását az életembe?-

A mezőben csodálatosan állt össze a kép: felállt apa, mögé a nagypapa, dédipapa, és mindegyikük nagy szeretettel adott egy-egy szerszámot a fiú képzeletbeli szerszámosládikójába, hogy ezek segítségével működtetni tudja és fel tudja virágoztatni a munkahelyét. A férfit megszemélyesítő fiú meghajolt a férfi klán sorsa előtt és engedélyt kért a boldog , gazdag életre, amit az ősök boldogan meg is adtak neki. Beállt a pénzt megszemélyesítő személy: a fiú először félve, lassan tapogatózva ismerkedett vele, majd egy szép , ringó táncba kezdtek. Milyen szép volt látni, hogy a pénz tényleg energia: ha szeretettel fogadjuk, nem akarjuk erőszakkal magunkhoz kötni, akkor áramlik az életünkbe:jön-megy és közben boldogan táncolunk vele.

A terapeuta most az állítás kérőjét beállította a főszereplő helyére , hogy próbálja ki, milyen érzés a férfi  ősök erejével , a pénzzel karöltve elindulni egy boldog, gazdag élet felé…

És a férfi ott állt nagyképűen, gőgösen, majd kijelentte: hogy ez mekkora szemenszedett baromság, és hogy ő bizony meg nem hajol a sor előtt.

És az ősök erejüket vesztetten lerogytak a földre, rá sem néztek a későbbi utódra, a pénz pedig kisétált a szobából.

A férfinek azóta csődbe ment a vállalkozása, munkanélküliként tengeti életét…

meghajlas-a-penz-elott

 

A folytatásban elmesélem nektek, hogy ha nem jöttök családállításra, akkor nem nyomda, hanem mágia segítségével hogy tudtok otthon pénzt varázsolni!

 

 

 

 

 

Sue PatrikA pénz mágiája

Szólj hozzá