Kedves Olvasó!
Ha van egy kis időd, ülj egy forgalmas helyen, pl.metró megállóban, várva a következő metróra,és figyeld az embereket.Minden kritika és megjegyzés nélkül.
Nézd meg a ruházatukat, a testtartásukat, a haladásuk irányát és sebességét, és az arckifejezésüket. Aztán, miután megérkezett a metró, szállj fel rá, és gondolkozz el azon, milyen jelzők jutnak eszedbe az előbbi pár perces jelenetről?
Milyen hatással volt a lelkedre az emberek megfigyelése?
Jellemző magatartás lett a sietség, a figyelmetlenség,a szétszórtság, a szorongás, a depresszió….
Hiába a drága, csinos kosztüm, és öltöny, a smink és a fodrász által frissen festett haj, ha a tulajdonosának semmi kisugárzása, semmi életereje nincs. Nézz körül: hányan robotpilótaként élik életüket, és csak azt hallod tőlük:-majd boldog leszek, ha férjhez mentem, ha saját lakásom lesz, ha gyerekem lesz, ha iskolás lesz a gyerekem, ha elköltözik a gyerekem….
Miért nem most? Ez a legalkalmasabb időpont! Mire vár? Mire vársz?
És az iménti emberek, akik felszálltak a metróra, néznek rád értetlenül:ennek meg mi baja? Mit szed?
Korunk és társadalmunk igen súlyos betegsége a kiégés, vagy burn out.
Mit is takar ez a kellemetlen kifejezés?
Rengeteget dolgozunk, hogy a főnökünk, kollégáink elvárásainak megfeleljünk, hogy észre vegyenek bennünket és hogy ezt honorálják is :dicsérettel és főleg anyagilag is.
Egyre több időt töltünk a munkahelyen, ami miatt állandó lelkiismereti problémánk lesz, mert időt veszünk el a kedvesünktől, gyermekeinktől. A munkahelyen látják, hogy terhelhetőek vagyunk, mi pedig mosolyogva bólogatunk:-hogyne, persze, örömmel elvállallom ezt is….-
Aztán az állandó stressz miatt, mert lassan kifolyik a kezünkből a sok teendő, otthon a család a fejünkre olvassa, hogy nincs vacsora, tiszta ruha, a munkahelyen egyre több dolgot elfelejtünk, vagy nem tudunk teljesíteni, megbetegszünk.
Pszichoszomatikus tüneteket produkálunk: jön a magas vérnyomás, szorító mellkas, szapora pulzus, verítékezés, gyomorfekély, emésztési bántalmak, pajzsmirigy problémák, elhízás, fejfájás, alvászavarok. Egyre több kávé és energiaital fogy, előkerül a cigaretta, alkohol, netán a drog is…
Emberi kapcsolataink idegesítenek, zavar a tömeg, nincs kedvünk kommunikálni, sokan alvásba menekülnek vagy túlzott sportolásba.
Hogyan lehet segíteni az ilyen állapotban levő emberen?
Fenyegetéssel és kiabálással, veszekedéssel semmiképp…ez még sosem vezetett jóra.
Türelem és figyelem, ami a legfontosabb.És elsősorban önmagával szemben.
Az ilyen emberek nagyon sok mindent megtagadnak maguktól. Főleg az életet tagadják meg.
“Azok, akik a félelmeik szerint élnek, a legtöbb gondot arra fordítják, hogy ne kövessenek el hibákat. Nem is követnek el hibákat, de mást sem tesznek. Üres az életük.Jönnek,vegetálnak aztán meghalnak”…Osho
Az ilyen ember lelke, családja sebzett, csak lépésről-lépésre , végtelen türelemmel tudunk haladni egy terápia során.
Temérdek kérdés merül fel:Milyen a kapcsolata az édesapjával-édesanyjával?Apa biológiai apa, vagy nevelő?Ha meghalt/meghaltak a szülők, el voltak-e gyászolva? Van-e a családban kitagadott családtag?Anyának volt-e vetélése, halott gyermeke?Milyen volt a terhessége?Volt a-e a családban vagyon vesztés, háború alatti veszteség?Mit tud a család hova tartozásáról?Vannak-e családi titkok?Milyen sérülések érték gyermekkorában?Milyen gyermekkora volt?…és még sorolhatnám…
Sokan értetlenül néznek ilyenkor:Mi köze ennek az én mostani állapotomhoz?
Nagyon sok!A család lelke nagyon sok sebet hordoz.És az utódok lelke sokszor szolidaritást vállal pl. a nagypapával, akitől a háború alatt elvették a vállalkozását, a házát, a vagyonát. Félt, szorongott a bombázások alatt.Megtagadta a zsidó vallását, hogy mentse az életét…
És a fiú unoka lelke szolidáris nagypapával:ugyanez a félelem dolgozik az unoka lelkében, fél attól, hogy keserves munkával megkeresett vagyonát elveszik, állandóan szorong, retteg…munkahelyről munkahelyre vándorol.
De ez csak egy picinyke szelet….nagyon sok irányból lehet és kell még megvizsgálni ezt a problémát…
Sokan nem is gondolják, mennyire fontos, hogy őseink előtt meghajoljunk, megadjuk nekik a tiszteletet:meghajoljunk a sorsuk előtt, elfogadjuk azt, hogy az ő élete és veszteségei árán lehetünk mi most sikeresek és boldogok.Egy férfi férfi energiát csak a család férfi tagjaitól kaphat.Amikor egy fiút(és teljesen mindegy hány éves ) a család sorban álló férfi tagjai elé állítunk, tartása kiegyenesedik, állát büszkén feljebb tolja, és érzi, nyugodtan hátra dőlhet: bízik az erejükben, hogy megtartják őt.Ugyanez igaz a nőknél is!
És ha az energia el kezd áramolni, akkor szép lassan megjön az élet és munka kedve is.
Lassan kezdi meghallani saját negatív gondolatait és kezdi azokat pozitívvá alakítani és szép lassan rájön arra, hogy ha nem értékeli azt és azokat a dolgokat az életében, amivel pillanatnyilag rendelkezik, akkor azok a dolgok sem fogják boldoggá tenni, amire éppen vágyakozik.
Az lehet a legcélravezetőbb, ha az ember felismeri és elkezdi tudatosan értékelni mindazt, ami az életében van, és el kezdi építeni önbecsülését, hogy ne érezzen további bizonyítási kényszert, ettől remélve a gyermekkorban meg nem kapott feltétel nélküli szeretetet.
És hogy hogy lehet az önbecsülést építeni?Erről a következő blogomban szeretnék írni.
Hálás vagyok Neked, hogy olvasod soraimat.
1 hozzászólás
Gyerekként szerettem,ha kiválasztottak versenyre,szavalásra ezáltal kiléptem a szürkeségből ,beléptem a nagyobb tudás világába.Nagyon szerettem ahogy a fejembe megkapaszkodik a tanult anyag, az idő szele sem fújta ki belőle……….